A kezdetek még akár ígéretesek is lehettek volna. Vagy úgy egy tucat szedett-vedett nomád kölök akik zsíros céges szerződés fejében eladták azt az egy dolgot amiről azt hitték mindig is lesz nekik. Az életüket.
A kiképzésen elég gyorsan végigmentek, nem ez volt az első tűzharcuk, nem úgy mint jópár puhány városi ficsúrnak. Annyira jól, hogy nem is sima bevetési osztagba osztották be őket, hanem megkapták a felajánlást, hogy lehetnek Speciális Bevetési Osztag is. Több pénzért persze. Hülyék lettek volna nemet mondani.
Most itt ülnek, egy tucatnyian, tíz kölyök, az őrmester és a hadnagy, hatalmasra nyílt szemmel próbálják feldolgozni a lehetetlent, lesznek akik nem jönnek vissza. Lehet ők lesznek azok. Lovejoy lehunyt szemmel támasztja a fegyvercsövére a homlokát. Nem fáradt, nem pihenni akar, csak nem akarja látni a tisztjeik szemében amit valamiért csak ő lát. A hideget, az ürességet, a távolságtartást. A tudást hogy ezeket a kölyköket ők meghalni viszik.
Kis idővel és nagyon sok ellőtt tölténnyel később Lovejoy a harctéri káoszban eltéved, és véletlenül az ellenség egyik hadtáppontján köt ki. Ahogy tanították gránátot vág a szobába, mielött benyit, a halottak között vannak sikoltozó, torz embermaradványok is. Orvosokat, nővéreket is tépett szét a gránát. Megteszi amit meg kell, hogy ne szenvedjenek tovább, aztán zokog. Életében először megy pisztollyal zuhanyozni, de mindenki megdöbbenésére nem dörrenéssel végződik a dolog.
Kitüntetik.
“Navigálni nem tudsz fiam, de a fejed az a helyén van.” - ezt mondja neki valami öltönyös ember akire istenként tekint.
Nyolcan jönnek vissza arról a bevetésről.
Öten a következőről.
Hárman.
Ketten.
Ketten.
Ketten.
Ketten.
Hírük megy, a “Nomád Testvérek” néven emlegetik őket. Őt, és Timmy-t a család egyik legvéznább gyerekét. Szívós kis gecik lesznek mindketten. Üvöltve, sikítva, kaparva küzdenek ha kell, de mindig nyernek. Mindig túlélik. Annyira jók, hogy nem valami sajátmárkás hardvert kapnak, hanem igazi nagymenő cégeset, logós hordtáskából.
“ARASAKA”
Ahogy a vértjükön, a fegyverükön, mostmár a testükben is hordják a jelet.
Emelkedik a csillaguk, több pénz, jobb cuccok, durvább bevetések. Mindig visszajönnek. Lehet lukasan, lehet vérezve, de visszacipelik a másikat.
Nem kell sok idő, hogy új projektre tegyék őket. “Olyanok, mint a kiberverek, csak nem kell műtét hozzájuk.” ígérik. Persze hogy belemennek.
A harci drogok széttépik az agyukat, a lelküket, de oda se neki, sose halunk meg!
Fekete Lyuknak hívják azt ami végül beválik náluk. Boldog, felelőtlen semmiben lebegnek tőle, csak teszik amit kell, nincs aggodalom, nincs kérdés, csak a sebesség és a lebegés van. Persze nem tökéletes, panaszkodnak is, hogy a kezeiken az a ragacsos érzés közben a vértől az így nagyon zavaró. Kicsit tuningolják a szert. Van hogy csikis-kuncogós érzet a vér a bőrükön, van hogy csak olyan mintha hideg fém folyna rajta.
Maradnak a hideg fémnél.
Sokadik bevetés, megint ideggázt kapnak, de Lovejoy elhagyta a tartalék filterét.
-NEM ÉRTED TIMMY? NEM ÉRTED? HA NEM ADOD ODA A FILTERED MEGHALOK!!!
Üvölti Timmynek, aki odaadja a tartalékát és meghal. Igaza volt. Amikor a görcsök már akkorák hogy a saját izmai törjék el a csontjait inkább lelövi Timmy-t. Ő is azt akarta. Soha többé nem megy pisztoly nélkül zuhanyozni. Hátha. Reménykedni lehet.
Kap egy csapatot, őrmester. Lelkesek, naivak, nem tudják még. Velük eszik, velük lóg, segít nekik, figyel rájuk, meghallgatja őket. Megpróbálja életben tartani őket.
A következő csapatot is.
A következőnél feladja. Nem eszik velük többé, ül a Team Leaderek asztalánál, és csöndben zabál. Ők se nagyon beszélnek egymással, sose lehet tudni, pont eleget vesztettek mind.
Hadnagy. Újabb speciális project. Újabb drog. A mellékhatások: őrjöngés. Rengeteg harapott, tépett, karmolt sebbel, de kijön a tesztről. Kék embernek nevezik, a folyamatosan a nyakában lógó memória blokkoló koktéllal tömött tasakja miatt.
A Rossz Bevetés. Téves helyre küldik a csapatával. Nem ellenséges központ, hanem egy közért. A drogok viszont drogok, a puha fekete hely meg egy puha fekete hely. Arra tér magához, hogy egy terhes nőből tapossa ki a magzatot. Benne van a hírekben. Nem sokat, azt aki kiengedte a felvételt egy másik csapat keresi fel, de ugyanazokon a szereken. Az öltönyös embert aki elbaszta szóbeli elmarasztalásban részesítik. Annyiba se nézi a férgét, hogy megölje érte.
Amikor eljön a nap, és lejár a szerződés nem hosszabbít. Hazamegy.
Első útja Timmy nővéréhez vezet, bocsánatért esedezni. Megbocsájtanak neki. Vik Mama megeteti, megitatja, és óvatosan, mert minden emberi közeledésre összerezzen kézen fogja és elviszi ugyanahhoz a lakókocsihoz ahova bocsánatért esedezni ment.
Sokat beszélnek a lánnyal este, majd az fura természetességgel magába fogadja. Életében először van bárkivel is. Életében először ölel és nem öl. Még napfelkelte előtt kisétál a kedvenc helyére a táborban, most van ereje megtenni. Feljön a nap, ő meg lemegy. Timmy nővére utoléri, kicsavarja a kezéből a fegyvert és megtiltja neki. Maga is meglepődik azon hogy nem öli meg a nőt.
Tudtukon kívül megbeszélik a vezetők, hogy Lovejoy itt nem maradhat. Törött, pihennie, gyógyulnia kell. Elküldik a közeli városban lévő “képviseletükre” az nyugis hely, ott majd összeszedi magát.
Évekig tart, a végére leteszi a memóriakoktélt, anélkül sem emlékszik többé. Egy ideig ragaszkodott Timmy emlékéhez, de egy adott ponton el kellett engednie, hogy ő élhessen.
Pisztollyal jár zuhanyozni, de így fél szívvel, ő már az életet választotta, bármi áron.
Barátai soha többé nincsenek. Idővel emberei igen, rájuk próbál vigyázni, de mindig ő megy elöl. Azt mondják azért mert bátor, de igazából csak azért mert fél.
Lesz egy jobb keze, aki helyette tárgyal, gondolkozik. Jó. Mindenki jobban jár, ha ő nem dönt dolgokról. Lesznek elvei, szabályok amik szerint él.
Lesz egy klub ahol kedvelik. Amit kedvelt. Folyatnak együtt vért, könnyeket, egyéb testnedveket. Bosszút áll nekik, értük. Néha ha nem figyel oda mosolyog. A Madám, Mimi (másoknak Mimosa) már-már majdnem kedveli is.
Az ő hulláját gyengéden teszi a többi mellé. De nem fáj. Nem fáj Timmy, nem fájnak a lányok, a fiúk, nem fáj a közért. Az utolsó adag drog kellett, hogy átlökje a határon. Persze Adriannek hiányzik a szex a társaság és a beszélgetések, de neki ilyenekre nincs többé szüksége már.
Ő egy szörnyeteg, lehetett volna más is, de ezt választotta, ez lett, minek cifrázni? Ez a legjobb mindenkinek.
A pisztolyt is már csak megszokásból viszi magával zuhanyozni.