Night City híres klubjában a buli csak most kezd el a tetőfokára hágni. Valami helyi punk tolja a corpo-ellenes metál balladáját, a fiatalok megvadulnak érte. A kezemben egy koktél, bár munka közben nem iszom. Nem, már nem dolgozom. Másodjára szűnik meg a munkaviszonyom az Enterteccel speciális körülményekre hivatkozva. Harmadjára talán elérném a két évet. David ül mellettem, koccintunk, és kevergetjük az italainkat. Pásztázzuk a tömeget - sok az ismerős arc, túl sok.
Ütemre dobolok a bárszék lábtartóján. A testem sír, hogy robogjak be a táncolók közé, végre nem kell titkolnom, hogy tudok, hogy ezért adtam el a lelkemet a cégnek. Becsatlakozok egy csajhoz a klubból, aki alkudni jött föl hozzánk ma este, de már elmosódik, hogy miért. A társa, aki illedelmesen nem használt rejtőző programot, amikor betört a hálózatunkba, remekül nyomja mellette. Ott a fehér ruhás nő is, most is ott tekereg a teste körül a fényostor. Engem lekér a srác, akit elkezdtünk befűzni modellnek, Jacker. Méghogy csak az arca helyes, süket duma, a mozgása is kifogástalan. De Genesis nincs sehol. Ez jó. Megérte.
Mire visszatántorgok a pulthoz, David már mással. Kikérem a következőt, bár az előzőt se ittam még meg, de itt nem fogom felfedezetlenül hagyni az itallapot. Egy hideg fémkéz ér a haléntékomhoz, és az energiahullám végigsiklik a fejbőrömön. A hajam neonpinkje vörösre vált. Honey technikusa, RAMS biccent egyet, majd továbbáll. Egy ideig követem a tekintetemmel, ahogy lótuszba hajtogatja a lábait Peterson mellett. De Siren nincs sehol. Ez jó. Megérte.
David helyén megjelenik valaki. Kikéri a legextrémebbet, és nekem is még egyet. Épphogy kezdtél megkedvelni? Elvörösödöm, nem hittem, hogy hallotta. Nem árult el, amikor a hátamat mutattam neki, alacsonyan vannak az elvárásaim. Ki tette ezt veled? Úgyse számít már. Csahos felé int a fejével, aki az állatorvossal és a futár csajjal beszélget. De Danny nincs sehol. Ez jó. megérte.
Do you feel like you’re secondhand?
Egy hegedű manifesztálódik a kezemben. A vonó magától repül a húrokra, és a felütésre megszólal a dallamom. Páran felém fordulnak. A színpad felé nézek, de az üresen áll. Honnan jön az ének? A testem elfeledve az elmúlt éveket pörög a ritmusra, a tömeg utat enged nekem, ahogy sasszézok előre. Úgy érzem magam, mint egy csupasz kígyó, aki most vedlette le a bőrét. Mindenki bámul. A dalszöveg annyira álszent, várom az első paradicsomot, de nem jön. Már úgyse számít. Tíz évig voltam halott, mire meghalhattam végre.
Felrakatom magam a színpadra, hátha onnan jobban látok, de elvakít a reflektor. Mióta esik az eső az épületben? Hol vagy, Bradley? Én drága Fumim? Én vagyok, Ginger. Nem látom őt - de itt kell lennie. Meg fogom találni.
És Honey nincs sehol. Ez jó. Megérte.