Egy jó nap
A fények ismét ragyognak az éjszakában, a pult még tiszta, a készletek feltöltve. Még egy utolsó próba és banzáj! Ez a műszak is úgy kezdődik, mint a többi: régi vendégek viszontlátásának öröme és pénze, új arcok, kacér mosolyok finom koktélokkal karöltve és a folyton lüktető zene. Pillnek kiosztom az adagját.
- A pirosat jól jegyezd meg, ez kijózanít. Figyelsz, Pill? – persze, persze, bólogat, de látom, hogy nincs jelen, a színes kis játékokat figyeli, amik ma is elterelik a múltját a felszín közeléből. Nem baj, majd ha beveszi a pirosat és bekopog a valóság, majd megjegyzi. Ki vagyok én, hogy elvegyem ezt tőle, elvégre haver, sorstárs és ő is megérdemli a boldogságot, mint mindenki más. Neki most, ma ez a boldogság.
Az este telik, a kuncsaftok fizetnek, a fellépések rendben lemennek, ez egy jó nap.
Megjönnek a Pengék, Danyvel is váltunk pár szót, de persze rohan egész este. A bátyám is beesik, meglepően sokszor, valami ügye van Madame Mimosaval. Mire kiderült, hogy mi van voltaképpen, már a legrosszabbra gondolok. Pedig csak Mimi tartozik a bátyámnak csinos összeggel, és most hirtelen kell a pénz. Ha Mr. Pi-nek hirtelen kell pénz, az csak annyit jelent, hogy bajban van, és ha ez a helyzet, kitekerem a nyakát, hogy nekem nem szólt, miközben folyton arról papol, hogy vigyázzak magamra! De a testvérgyilkosság előtt még tárgyalnak: Mimi és Mr. Pi. Két nagyhal egy kis tóban és nem látják a köztük lévő hasonlóságokat, a közös vonásokat. Ahogy mindketten körmük szakadtáig védik a sajátjaikat, ahogy az alkuban törekszenek tisztességesen megmaradni saját törvényeik maguk szőtte keretei között. Ahogy egymáshoz közeledve másznak bele egymás aurájába, próbálgatva, hogy ki marad felül a végén – egy filmes jelenet tökéletessége. Hirtelen jön a felismerés:
- Olyan szépek vagytok így együtt – vigyorgok.
- MI VAN? – kapják felém a fejüket egyszerre, villámló szemekkel. Ha a tekintetük ölni tudna… És ha meg tudnám örökíteni ezt a pillanatot…
- Jajj, hugi!... még csak két éve volt… - persze, tudom. Nem is azt mondtam én, hogy legyen újra szerelmes. De ideje lenne elengedni a múltat, új levegőt venni, nyitni új élmények felé. És jót tennének egymásnak Mimosaval, ez meggyőződésem.
Ezen a csodás napon született meg az a korszakalkotó új célom, hogy összehozzam a bátyámat és Madame Mimosat. Még akkor is, ha kézzel-lábbal tiltakoznak ellene. Nem baj, van még időm rá.
A tárgyalás után Mr. Pi még beszélni akar velem a kis lakásban, amin pár másik emberrel osztozik. Nem mondom el neki, hogy a szolgáltató szinten mindig eltévedek, és sose tudom, ki hol van. Egyedül a Chip Clinic biztos pont, a világ vége… Ekkor fejbe vág az infó, hogy a bátyám volt Pill ellenfele egy másik élet ketrecharcaiban, a bátyám volt az, aki majdnem kinyírta őt, és a bátyám élte eddig az életét úgy, hogy gyilkosnak hitte magát. Hidegzuhany.
- Te rendezted meg az egészet? – kérdezem cérnavékony hangon, és már rettegek a választól. Rettegek, hogy eljön az a pillanat, amikor választanom kell a bátyám és egy klubtag között. Hiszen alig pár perccel korábban úsztam meg egy ugyanilyen választást, ami óhatatlanul eljött volna, ha Mimivel nem tudnak megegyezni. Szerencsére kiderül, hogy nem Pi volt a főkolompos, csak egy ugyanolyan ellenfél, mint bármelyik másik harci droggal telepumpált gyilkológép. Viszont tudja, ki a felelős, ezért beszélni akar Pillel. Persze, el tudom intézni, simán szerzek külön termet. És ott fogok állni töltött pisztollyal az ajtó túloldalán, hogy lelőjjem a… Nem! Itt nem lesz öldöklés, Pill a felelősöket keresi, és csak eszébe jut, hogy a bátyámat nem kéne reflexből lelőni… Remélhetőleg.
Kettejük találkozása is rendben lezajlik, mindenki élve távozik, ez egy jó nap.
Az este telik, de megjönnek a hírek a halott futárról és a BD-ről. Mimi összezuhan, a többiek is megdöbbennek, bennem megszólalnak a félelem emlékei egy másik életből, amikor azt hittem, hogy beledöglök a távozásba a Neonkutyáktól. De nem, ez nem az az élet, azt túléltem, nincsenek már Neonkutyák, nincs már Izumi Shikai sem, és ez nem az én tragédiám, az estének mennie kell! És megy is némi döccenéssel, de mire a közönség beesik, mi is készen állunk a második előadásra, hogy aztán közösen induljunk a Fekete Sárkányok ellen öngyilkos halált halni.
Végül erre nem kerül sor, szerencsére. Szeretek élni. De azért tervek születnek a futárgyilkosok likvidálására és persze ott van az is, hogy a Sárkányok jelenlegi főnökére vadászik Pill. Illetve a fősárkány meg Pillre, mint kiderül, és ebbe a bátyám is belekeveredik szépen, mint kettősügynök. És még én vigyázzak magamra! Meg majd bújjak a pult mögé… Szép kis alak a bátyám – kinyírom, ha megöleti magát a nagy leszámolásban.
Egy röpke pillanat, Pill arcába nézek, és ijesztő józanul látni.
- Jól vagy?
- Persze. Láttam egy tök jó BD-t, megnézed? – mutatja vigyorogva a chipet, mintha csak élete viccét adná a kezembe. Ahogy nézem a majdnem-halála felvételét, elszorul a gyomrom, gombóc van a torkomban és sírnék, ha a rohadt optikai implant engedné. (Egy újabb hibás funkció, nagyon gyorsan le kell cserélnem, egyelőre akár egy ideiglenes lencse is megteszi.) Pill még mindig vigyorog, mintha az egész nem jelente semmit, de a szeme komoly, soha ilyen őszinte nem volt azelőtt. Már majdnem megsajnálom, mikor ráeszmélek, hogy nem kell őt sajnálni, hiszen túlélő – új cél fűtötte krómgépezet, aki nem áll meg, amíg a célpontját ki nem nyírta, akármivel kell is fizetnie érte. És mi mind azon leszünk, hogy ne legyen túl nagy az ár ezért… Csendesen elkezdek erősebb szereket főzni. Csak egy óra egy valamire való harci drogot összerakni, bár nem lesz a legoptimálisabb a hatás. Lényeg, hogy ne haljon bele, mikor beveszi.
Az este telik, alkuk születnek, Sárkányok és Pengék jönnek-mennek, a feszültség úgy hullámzik, mint a zene ritmusa a Klubban. Egy ponton megjön a Fősárkány, csekély kísérettel, és a körben állók gyűrűjében elcsattannak a végszavak és eldördülnek a lövések. Én a bárpult fedezékéből – ahogy jó hugicaként megígértem a bátyámnak – lövöm le a fickót, aki ellenség. Közben szinte mindenki a földre került, köztük Mr. Pi is. Rohanok oda, és félőrülten ordítom Twisternek, hogy hozzon már kötszert, mikor befut a Chip Clinik rohamdokija. Összeszedjük a bátyám, és elcipeljük a klinikára, szerencsére úgy tűnik, meg tudják menteni.
Az újjászületett Pill olyan felszabadultan táncol a színpadon két machetével a kezében, mint még soha. A Club Flatline új fekete angyala.
- Ez ma már a harmadik életem, bazdmeg! – harsogja. Ez egy jó nap.
Amikor Rams beállít, hogy beszélni akar vele, csak kicsit gyanús – elmennek valahová, én meg nem firtatom. Pill visszajön sebesülten, értetlenül elmeséli, hogy a gyerek rátámadt, ő nem is érti, miért, de hát meg kellet védenie magát. Teljes értetlenség, zűrzavar, senki sem érti, mi történt. Pár óra, talán pár pillanat múlva emitt lövi le a ramenes fickó Pillt, én meg teljes hidegvérrel szinte az egész tárat a botcsinálta orgyilkosba eresztem. Már meg se lepődöm, vagy csak kezdek elveszni az események káoszában.
Az este telik, Syrennel történik valami, elviszik a Chip Clinicre, és többé nem látom viszont. Mindenki rohangál, a többiek sehol, Moira és Twister infó morzsáiból próbálom összerakni, hogy nagy baj van, de megpróbálnak mindent megtenni a babalábú lányért. Eközben orvosi kütyük cserélnek gazdát, eurodollárok röpködnek és én is küldök Mr. Bonesnak, mert kell, hogy fel tudjanak törni valami hálózatot. Minek? Hogy segítsenek Syrennek. Nem kell értenem, csak látom a megfeszített közös munkát, és az örömöt az arcokon, hogy sikerült, amit akartak. Megállítottak valamit, ami rossz lett volna és így Syren talán megmenekül! Ez egy jó nap.
Az este eltelik, és valahogy mindenki szépen elszivárog, eltűnik. Mi a fenét keresek itt egyedül? Oda kéne mennem a többiekhez. Nézem a chatboardot és közben megyek a folyosókon, mire rájövök, hogy valahol a szolgáltató szinten vagyok, de nem ott, ahol lennem kéne. Még jó, hogy a bátyám nem tudja, hogy itt mindig eltévedek. Sem azt, hogy egyedül indultam el. Hogy én milyen fejmosást kapnék ezét.
- Minden rendben, segíthetünk – kérdezi egy hang, és még mindig a képernyőt bámulom, pedig felismerem a hangot, és tudatosul, hogy tőlük én nem kérek segítséget.
- Nem köszönöm, csak a Chip Clinikre megyek – és megindulok, de két lépés után a hátamba tép egy lövés. A világ élessé válik, és miközben a töltött fegyverem után kapok, még bevillan Lovejoy intelme, hogy nem elég megtölteni, ki is kell biztosítani. Elsütni már nem tudom, persze. A sárkányok, azok a sárkányok még szövegelnek valamit valami választásról, meg hogy én is Flatline-os vagyok, de nem igazán figyelek. Tudom, hogy ennyi volt, én itt meg fogok halni.
Sajnálom Pi, kélek bocsásd meg, hogy ekkora fájdalmat fogok neked okozni. Te megmondtad, hogy vigyázzak és most… Jajj, ne haragudj bátyus!
Még hazudok valami aprót, hogy ne kapják meg olyan könnyen, amit akarnak, de már ez is mindegy. Rettegek, hogy úgy járok, mint a futár… aztán, attól, hogy mit csinálnak velem még mielőtt megölnének…
Aztán egy ütéstől a fejemen elsötétül a világ… Soha többé nem nyitom ki a szemem.